Számomra mindig öröm egy nagyobb költségvetésből készült, sztárokkal megpakolt, korhatáros vígjátékot látni a filmszínházak műsorkínálatában, még úgy is, hogy az esetek többségében csalódottan távozok ezekről a filmekről. Legnagyobb bánatomra, sajnos a Pofoncsata sem lett kivételt erősítő szabály, pedig az alapötlet első ránézésre, a maga módján szórakoztatónak és bíztatónak tűnt.

Andy (Charlie Day) és Strickland (Ice Cube) egy rossz hírnevű iskolában tanítanak, ahol szinte kivétel nélkül minden diák súlyos magatartás problémával küzd. A nyári szünet előtti, utolsó tanítási napon aztán végleg elszabadul a pokol és a diákok egyre durvább csínyeket eszelnek ki tanáraik ellen. Ezeket a csínyeket megelégelve - a legendásan hirtelen haragú - Strickland egy fejszével próbál rendet vágni, a neveletlen diákok között. Legnagyobb pechjére az esetet végignézi Andy, a suli tutyimutyi, minden szabályt betartó angol tanára is, aki be mószerolja munkatársát az iskolaigazgatónál. Strickland-et kirúgják, de mielőtt könnyes búcsút venne az iskolától, kihívja kollégáját egy tanítás utáni bunyóra. Andy ezután mindent elkövet, hogy megússza a verést, de hamar híre megy a tanárbunyónak és egyre kevesebb esélye marad, hogy visszatáncoljon.

Hiába kedvelem a korhatáros vígjátékokat, vannak esetek, amikor a készítő a "kevesebb néha több elvvel" többre mentek volna. Az ilyen esetek közé tartozik a Pofoncsata is. Véleményem szerint ez a történet nem indokolta volna feltétlenül a 16+-os besorolást. Sőt néha az az érzésem támadt, hogy eredetileg nem is korhatárosra tervezték a filmet, hanem időközben, gondoltak egyet a készítők és véletlenszerűen beledobáltak egy-két obszcén viccet, pár bazd meg-et és fasz-t, ez pedig a legroszabb, ami történhetett a filmmel. Az a pár igazán működő poén, anélkül is működik, hogy trágár és tahó lenne, ellenben, amikor elkezdenek röpködni a különböző szitokszavak azok egyáltalán nem viccesek, sőt egyenesen izzadságszagú minden ilyen megmozdulás.

Charlie Day-t és Ice Cube-ot kifejezetten szeretem, de sajnos még ők sem tudták teljes egészében megmenteni ezt a néhol unalmas, néhol pedig kifejezetten kínos filmet. Az utolsó harmadra azonban javuló tendenciát mutat a történet és a filmvégi bunyó egyszerre vicces, durva, ötletes és fordulatos.

Összességében a Pofoncsata egy kihagyott ziccer, ami jobban megírt poénokkal igazán ütősre is sikerülhetett volna, így viszont megmaradt egy közepesen szórakoztató vígjátéknak, ami nem okoz nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket, cserébe viszont másnapra el is felejtjük.

Értékelés: 50%